Ki hogyan értelmezi az alábbi felmondási megkötéseket?

Zoinka
aug. 14. csütörtök, 10.36
10 hozzászólás

Egy munkaszerzõdésben ez áll:

 

Es gilt als vereinbart, dass die Kündigungfrist am 15. oder am Letzten eines Kalendermonats einden kann (Angestelltengesetz Pargraph 20 Abs. 3), und dass die Kündigungfrist gleich der gesetzlichen Kündigungsfrist des Dienstgeber ist.

 

Alapértelmezésben azt lehetne gondolni, hogy minden hónap 15.-én vagy a hónap utolján lehet felmondani és ez vonatkozik a munkaadóra is.

A munkaadó azt is állítja, hogy ennek értelmében a munkavállalóra nem egy hónapos, hanem a hat hetes felmondási idõ vonatkozik, ha 0-2 év közötti a munkaviszony.

Nos szerintünk ez nem igaz, mert ha valaki öt év után mond fel, akkor ugyan az a három hónapos felmondási idõ vonatkozik rá, mintha a cég mondana fel neki 5 év után?!

 

Szerintünk ez csak a munkaadó trükkje.

 

Vélemények?

10 AMV aug. 23. szombat, 19.21

A nyelest nem ugy ertettem ahogy te, inkabb türelmre es a helyzet atgondolasara gondoltam. Nekem a huszonvalahany ev alatt kb. 10 munkahelyem volt, mindig mindent megadtak, kifizettek amiben szoban megegyeztünk.

Persze volt szerzödes is, amiket szepen beraktam otthon a fiokba es azota se vettem elö. Azt latom, hogy akik ide irogatnak, allandoan az Arbeiterkammerröl kerdeznek, perelni akarnak stb. Ez itt nem Mo., talan a hozzaallassal is van egy kis problema...

Sajnos sokan kerülnek kegyetlenül nehéz helyzetbe, mert nem fizetik ki, nem jelentik be őket. Teljesen természetes, hogy ezek az emberek segítségért fordulnak az Arbeiterkammerhez, ez nemcsak az ő érdeke, hanem mindannyiunké, hiszen nem engedhető meg, hogy egyes cégek kihasználják a dolgozóikat, nem fizetik meg utánuk a járulékokat. Az ilyesmi Ausztriában nem bocsánatos bűn, hanem elfogadhatatlan, keményen üldözendő dolog. Igen, vannak olyanok, akik a kákán is csomót keresnek és ahelyett, hogy a munkaadójukkal, egyéb kapcsolataikban első körben megegyezésre törekednének, a vélt vagy valós jogaikat azonnal perrel, feljelentgetéssel stb. szeretnék érvényesíteni. Ez talán a magyarországi helyzetre vezethető vissza, ezt az attitűdöt onnan hozzák, hisz ott sajnos már ritkán szokás békés, mindkét fél számára megfelelő megoldást keresni.
9 zoltan3566 aug. 22. péntek, 15.13
Abban igazad van, hogy lehetőleg békés megoldásra kell törekedni, már csak azért is, mert mindenkinek az a legolcsóbb. Mind az Arbeiterkammer, mind a bíróságok az adófizetők pénzéből gazdálkodnak, tehát a munkájukat mindannyian fizetjük. Okos kompromisszumokat lehet kötni, de "nyelni" bizony nem kell. A szerződések arra valók, hogy betartsák őket, ez vonatkozik a szóbeli szerződésekre is, amelyek nem térhetnek el - ha a munkaviszonyokat nézzük - a vonatkozó Kollektivvertragtól.

A nyelest nem ugy ertettem ahogy te, inkabb türelmre es a helyzet atgondolasara gondoltam. Nekem a huszonvalahany ev alatt kb. 10 munkahelyem volt, mindig mindent megadtak, kifizettek amiben szoban megegyeztünk.

Persze volt szerzödes is, amiket szepen beraktam otthon a fiokba es azota se vettem elö. Azt latom, hogy akik ide irogatnak, allandoan az Arbeiterkammerröl kerdeznek, perelni akarnak stb. Ez itt nem Mo., talan a hozzaallassal is van egy kis problema...

8 AMV aug. 17. vasárnap, 19.01

Sziasztok!

Az en tapasztalatom szerint, olyan viszonyt kell kiepiteni a munkaadoval, hogy soha ne kelljen

a szerzödesek szerint eljarni, hanem szoban megegyezni. Ezert persze neha nyelni kell egyet,

de a szerzödesek sokszor tamadhatoak. vegelathatalan vita lesz es rossz viszony, ami a követketzö

munkanal rosszul sülhet el.

Abban igazad van, hogy lehetőleg békés megoldásra kell törekedni, már csak azért is, mert mindenkinek az a legolcsóbb. Mind az Arbeiterkammer, mind a bíróságok az adófizetők pénzéből gazdálkodnak, tehát a munkájukat mindannyian fizetjük. Okos kompromisszumokat lehet kötni, de "nyelni" bizony nem kell. A szerződések arra valók, hogy betartsák őket, ez vonatkozik a szóbeli szerződésekre is, amelyek nem térhetnek el - ha a munkaviszonyokat nézzük - a vonatkozó Kollektivvertragtól.
7 zoltan3566 aug. 16. szombat, 07.49

Sziasztok!

Az en tapasztalatom szerint, olyan viszonyt kell kiepiteni a munkaadoval, hogy soha ne kelljen

a szerzödesek szerint eljarni, hanem szoban megegyezni. Ezert persze neha nyelni kell egyet,

de a szerzödesek sokszor tamadhatoak. vegelathatalan vita lesz es rossz viszony, ami a követketzö

munkanal rosszul sülhet el.

6 Aminra aug. 15. péntek, 13.09

Véleményem szerint rosszul értelmezitek. Sajnos igaza van a munkadódnak és nem mehetsz el olyan gyorsan. A bemásolt törvények 4. pontja is azt mondja hogy csak akkor tudsz elmenni egy hónap alatt ha arról megállapodtatok. Ha nincs benne a szerződésben konkrétan semmi akkor a törvény érvényesül.

5 Zoinka aug. 14. csütörtök, 12.01

Köszönöm, akkor jól gondoltam. Pl. ebben a munkaszerzödésben a szabadság sincs rögzítve. Ami nekem vannak szerzödések, ott rögzítva vannak.

Kérdés:

Akinek ez a gondja van, akkor "fenyegessen" be az AK-val, hogy ez a szerzödés törvénytelen? 

4 Törölt felhasználó aug. 14. csütörtök, 11.46

A, most mar ertelek! Nincs igaza, ha a szerzodesben nem egyeztetek meg egyebrol, mint ami a törvenyben all!

Mivel te mondtal föl, a törveny 4. pontja erdekes. Vagyis - ha egyebben nem egyztetek meg- 1 honapos a felmondasi idod!

 

 

Elolvastam a nyitod meg egyszer! LAtom ott az van a szerzodesben, amit alairtal, hogy a munkaado felmondasi ideje vonatkozik rad is! Ez szerintem biztosan nem összeegyeztetheto a törvennyel, mert az teged (munkavallalot) ved!

Vagyis ha neked kedvezotlenebben egyeztetek meg a szerzodesben, az nem irja felül a törveny altal neked biztositott kedvezobb jogokat!

3 Törölt felhasználó aug. 14. csütörtök, 11.28

Köszönöm a gyors választ, tehát akkor pontosítok:

Határozatlan szerzõdés, a munkavállaló mondott fel, 38,5 heti teljes munkaidö, 2014. április 8. óta

Trükknek azt értem, hogy nem vonatkoztathat olyan felmondási idöt a munkavállalóra mint amit a munkaadónak kell betartania.

 Für die Arbeitgeberin/für den Arbeitgeber

Im ersten und zweiten Dienstjahr: Sechs Wochen

Nach dem vollendeten zweiten Dienstjahr: Zwei Monate

Nach dem vollendeten fünften Dienstjahr: Drei Monate

Nach dem vollendeten 15. Dienstjahr: Vier Monate

Nach dem vollendeten 25. Dienstjahr: Fünf Monate

 

Azt állítja ha a dolgozó mond fel ugyan azok a határidõk vannak, mint amikor a cég mond fel a dolgozónak.

Szerintem ez nem igaz?!

A, most mar ertelek! Nincs igaza, ha a szerzodesben nem egyeztetek meg egyebrol, mint ami a törvenyben all!

Mivel te mondtal föl, a törveny 4. pontja erdekes. Vagyis - ha egyebben nem egyztetek meg- 1 honapos a felmondasi idod!

 

 

2 Zoinka aug. 14. csütörtök, 11.20

Köszönöm a gyors választ, tehát akkor pontosítok:

Határozatlan szerzõdés, a munkavállaló mondott fel, 38,5 heti teljes munkaidö, 2014. április 8. óta

Trükknek azt értem, hogy nem vonatkoztathat olyan felmondási idöt a munkavállalóra mint amit a munkaadónak kell betartania.

 Für die Arbeitgeberin/für den Arbeitgeber

Im ersten und zweiten Dienstjahr: Sechs Wochen

Nach dem vollendeten zweiten Dienstjahr: Zwei Monate

Nach dem vollendeten fünften Dienstjahr: Drei Monate

Nach dem vollendeten 15. Dienstjahr: Vier Monate

Nach dem vollendeten 25. Dienstjahr: Fünf Monate

 

Azt állítja ha a dolgozó mond fel ugyan azok a határidõk vannak, mint amikor a cég mond fel a dolgozónak.

Szerintem ez nem igaz?!

1 Törölt felhasználó aug. 14. csütörtök, 11.02

Nem ertem a kerdest, gy csak a törvenyt tudom/probalom ertelmezni.

(1) Ist das Dienstverhältnis ohne Zeitbestimmung eingegangen oder fortgesetzt worden und beträgt die vereinbarte oder tatsächlich geleistete Arbeitszeit bezogen auf den Monat mindestens ein Fünftel des 4,3fachen der durch Gesetz oder Kollektivvertrag vorgesehenen wöchentlichen Normalarbeitszeit, so kann es durch Kündigung nach folgenden Bestimmungen gelöst werden.

(2) Mangels einer für den Angestellten günstigeren Vereinbarung kann der Dienstgeber das Dienstverhältnis mit Ablauf eines jeden Kalendervierteljahres durch vorgängige Kündigung lösen. Die Kündigungsfrist beträgt sechs Wochen und erhöht sich nach dem vollendeten zweiten Dienstjahr auf zwei Monate, nach dem vollendeten fünften Dienstjahr auf drei, nach dem vollendeten fünfzehnten Dienstjahr auf vier und nach dem vollendeten fünfundzwanzigsten Dienstjahr auf fünf Monate.

(3) Die Kündigungsfrist kann durch Vereinbarung nicht unter die im Abs. 2 bestimmte Dauer herabgesetzt werden; jedoch kann vereinbart werden, daß die Kündigungsfrist am Fünfzehnten oder am Letzten eines Kalendermonats endigt.

(4) Mangels einer für ihn günstigeren Vereinbarung kann der Angestellte das Dienstverhältnis mit dem letzten Tage eines Kalendermonats unter Einhaltung einer einmonatigen Kündigungsfrist lösen. Diese Kündigungsfrist kann durch Vereinbarung bis zu einem halben Jahr ausgedehnt werden; doch darf die vom Dienstgeber einzuhaltende Frist nicht kürzer sein als die mit dem Angestellten vereinbarte Kündigungsfrist.

(5) Ist das Dienstverhältnis nur für die Zeit eines vorübergehenden Bedarfes vereinbart, so kann es während des ersten Monats von beiden Teilen jederzeit unter Einhaltung einer einwöchigen Kündigungsfrist gelöst werden.

A nagy kerdesek:

-hatarozatlan a szerzodesed?

-resz- vagy teljesmunkaidos?

-miota vagy a cegnel?

-ki mondott fel?

-mit ertesz munkaadoi trükk alatt?

Ha ezekre valaszolsz akkor tudunk pontosabban segiteni! Az utolso bekezdesed, ha jol ertem: a munkavallalora akkor vonatkozik az öt ev munkaviszony utan a 3 honapos felmondasi ido, ha masrol nem allapottatok meg a szerzodesben! (mas=munkavallalonak KEDVEZOBB feltetel!)

 

 

Hozzászólás csak a regisztrált tagoknak engedélyezett.